Primer, szekunder, tercier – Mentálhigiénés prevenció pillérei
Az egészséges “én” feltételei
Gyakori, hogy egymás közötti konfliktusaink, traumáink, megoldatlan lelki eredetű problémáink nagyban gátolják a kiteljesedésünket. Az egyén fejlődésének elősegítése, stresszel való megküzdése (coping), lelki támogatása fontos szerepet tölt be a mai társadalomban. A mindennapjainkban előforduló külső hatások – legyen az család, személyközi kapcsolataink, munkahely, iskola, internet, közösségi média etc. – jelentős befolyással van viselkedésünkre és szemléletünkre is.
A fejlődés során fontos, hogy kialakítsunk egy stabil és hatékony én-rendszert. A személyiségünk aktívan működik közre az egészséges magatartás kialakulásában és a mindennapi életvitelünk alakulásában. A személyiségünk megfelelő szellemi és érzelmi fejlődésének kivirágzásához támogató emberi, családi kapcsolatokra van szükségünk. Azokat a kapcsolatokat soroljuk ide, amelyek pozitívan értékelik, megbecsülik és elfogadják az embert, azaz minket.
Az érett személyiség tud felelősséget vállalni, legyen szó fizikai, pszichés, szociális területeken belüli nehézségekről, párkapcsolati, munkahelyi kapcsolatokról és az életben előforduló bonyodalmakról. A “menekülés” bizonyos helyzetekben egy akut kezelés, és a jövőre nézve nem biztos, hogy megoldást jelent egy adott problémára. Ilyenkor leginkább magunk elől menekülünk.
A primer mentálhigiénés prevenció
Napjainkban egyre nagyobb hangsúly kerül az egészség megtartására, hiszen ezzel jóllétünket is óvjuk, eközben időt és pénzt takaríthatunk meg. Amikor egy betegség kialakul vagy megjelennek a tünetek, akkor már beavatkozásra van szükség, akár gyógyszerekkel, terápiával, valamilyen kezeléssel. Ez időbe és pénzbe is kerül, így a prevenció szerepe amellett, hogy az egészség megtartásában segít, anyagi és erőforrásainkat is megóvja. Egyszerűbb vigyázni magunkra mint egy kialakuló problémát orvosolni, visszafordítani, hiszen nem is biztos, hogy erre később módunk lesz.
Ma már számos lehetőség áll rendelkezésünkre mentális és fizikai állapotunk megőrzésére a testmozgáson át egészen lelki egészségünk gondozásáig. Test és lélek összefügg, sokszor nem is szabad külön kezelni ezeket. Azaz, ha például életvezetési, lelki nehézségekkel küzdünk, érdemes a fizikai jóllétre is hangsúlyt helyezni. Ez nem azt jelenti, hogy bele kell vetni magunkat a sportba a nulláról indulva, hanem, hogy fel kell kutatnunk azokat a lehetőségeket, amelyekkel testünk is frissülhet. Ha ez a futás vagy valamilyen sport, akkor azzal, ha napi 10 perc egészségügyi séta, akkor azzal. Egyéni preferenciák szerint érdemes ebbe is belevágni, megfelelő szakember – mint például egy mentálhigiénés specialista és/vagy life coach – segítségével.
Az elsődleges prevenció egyik fő szerepe a krízisintervenció. A krízisintervenció a megjelenő krízisek megoldását, stressz kezelését jelenti, tehát minden olyan tevékenységet, amely segít leküzdeni a megjelenő problémákat, mielőtt tünetek megjelenését okoznák.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a betegségek kialakulása soktényezős, így hatással van rá többek között az életmódunk, fizikai aktivitásunk, táplálkozási szokásaink, társas és családi kapcsolataink és környezetünk, stresszfaktorok, amelyek nap mint nap érnek bennünket, továbbá örökletes okok is. A mentális jólléttel és elsődleges prevencióval, krízisintervencióval megelőzhetőek azok a betegségek, amelyek a lelki instabilitással hozhatók összefüggésbe, azaz testünk elválaszthatatlan lelkünktől, a tartós mentális terhelés valódi betegségeket hozhat magával.
Mi az a szekunder prevenció?
Szekunder prevenció alatt azt értjük, hogy a kezelés alatt álló személy minél kevesebb időt töltsön el a problémás állapotában és kisebb károsodással, alacsony költséggel, hatékonyan oldja meg. Itt is fontos hangsúlyozni, hogy ne víziókat és mítoszokat kreáljunk vagy halogassuk a problémával való szembenézést, hiszen ezzel csupán megvárjuk míg az állapotunk rosszabbra fordul. Tehát, a korai felismerés és az azonnali kezelés két legfontosabb meghatározása a másodlagos megelőzésnek.
Sokaknál a mai napig előfordul, hogy nem vállalják lelki gondjaikat és szégyellik azokat megosztani másokkal. Támogató családi és baráti környezetben a nehézségekre megoldást lehet találni, viszont sok esetben nincs meg a kellő támasz, így megjelenik az elhárítás. Mindenképp terjeszteni kell a lelki egészség védelmét és azt, hogy ne érezzen szégyent senki egy kellő kompetenciájú szakemberhez fordulni. A szűrések fontosságát is ki kell emelni, mivel legyen szó fizikai vagy lelki problémáról, a gyógyulási folyamatnak nagyobb lehetősége van, ha időben felismerik és elkezdődik a megfelelő kezelés.
Tercier prevenció, a harmadik pillér
A tercier prevenció legfontosabb velejárója a rehabilitáció. A kialakult probléma, betegség által okozott nehézségek csökkentését értjük ez alatt. Fel kell térképezni a segítő kapcsolatokat és megakadályozni az elszigetelődést. Mentálhigiénés prevenció szempontból ösztönözni és motiválni kell, a kliens saját erejéhez mérten fel kell deríteni, mire képes a nehézségei ellenére.
Mentálhigiénés prevenció a lelki jóllétért
Mint láthatjuk, a három megelőzési szakasz egymásra épül, és a fentiek alapján elmondhatjuk, hogy nagy jelentőségük van. Ma már egyre jobban a preventív gondolkodásra helyeződik a hangsúly, és kezdenek efelé nyitni az emberek, de még nem mindenkinél tudatosult igazán a jelentősége. Gyakori, hogy a megjelenő probléma felismerésekor kapkodni kezd az ember, és ekkor tudatosul benne, hogy könnyebb lett volna, ha korábban másképpen cselekszik.
Bárhol és bárkinél előfordulhatnak problémák, így nem szégyen felvállalni és megjelenni szűréseken vagy szakemberhez fordulni. Lehetnek nehézségek, legyen szó családról, párkapcsolatról, munkahelyről, mindennapi létünkkel kapcsolatos helyzetekről. Az érett személyiséggel rendelkező egyén felelősséget vállal, így a preventív szemlélet is előbb jelenik meg nála.