A stressz mint ránk mért, állandó hatás, azaz stresszhatás napjainkban

A  mindennapjainkban a stresszhatás jelentős állandó szerepet tölt be,

A stressz állandó a reggeli készülődéstől a nap végéig tartó “hajszáig”. A buszvezető, aki tudja, hogy felelősségel tartozik az utasok testi épségéért, az orvos, aki műtéteket végez a betegeken a jó egészség reményében, a sportoló, aki minden nap küzd a jobb teljesítmény érdekében és még sorolhatnám a hétköznapi példákat.

A szervezetben biokémiai folyamatok mennek végbe, amelyekre testünk biológiailag egyformán reagál. Ezek az úgynevezett stresszorrok, amelyek kiváltják a stresszes állapotot. Többféle stresszformát különböztetünk meg aszerint, hogy szervezetünkre rövid vagy hosszútávon reagálnak. 

Így lehet akut és krónikus a stresszes állapot. 

Az akut stressz rövid ideig fejti ki hatását, és a szervezet nem hosszas válaszreakcióját értjük alatta. 

Ezzel ellentétben a krónikus stresszt olyan stresszorrok váltják ki, amelyektől az egyén nem tud megszabadulni vagy nincs tisztában azzal, milyen hatásoknak van kitéve. Az egyén válaszreakciói a stresszre elengedhetetlenek, hogy megőrizze belső egyensúlyát. Egy ismerősöm folyamatosan megbetegedett szorongás miatt (gyulladásos megbetegedések, reflux), majd a szorongás megszűnését követően az  immunrendszer erősödésével már nem került vissza a beteg állapotba. Egy idő múlva újra előjött a bizonytalanság és a tünetek újra jelentkeztek nála.

A stressz létrejöhet fizikai vagy érzelmi behatással. Ha a szervezetet hosszú ideig ugyanazok a stresszorhattások érik, amelyek meghaladják az ellenállóképességét, akkor megjelenik a kimerülés szakasza. Az energia(raktár) kimerülhet, hiszen a szervezet az energiáit el- és felhasználja az alkalmazkodáshoz, hogy visszaállítsa az egyensúlyt. 

De honnan is jön az energia, amit a szervezet felhasznál?

Selye János kiemelkedő eredményeket ért el a stresszkutatásban. A stressz biológiailag szerveket és szöveteket is érinthet, köztük a hormonrendszert és az immunrendszert, valamint elváltozások jöhetnek létre a gyomor és a belek nyálkahártyáiban. A szervezet kortizol és az adrenalin hormonokat termel, amelyből energiát ad a megküzdésre. 

Meg kell jegyezni, hogy minden emberre különböző hatással van a stressz, mivel ez egyedi, függ az egyén – akár lelki, akár fizikai – erősségétől, valamint hosszas hatása is több összetevőből állhat. Az, hogy az emberek mit élnek meg stresszként, függ a múltbeli tapasztalataitól és alkatától is.

Tartós stresszhatásra a kortizolszint folyamatosan emelkedett állapotba kerül, ez pedig negatívan befolyásolhatja a szervezet működését. A megküzdéshez vagy a meneküléshez szükséges állandósult magas kortizol– és adrenalinszint szövetek károsodásához, hipertóniához és szívkárosodáshoz is vezethet.

Az állandó idegeskedéssel folyamatos kortizoltermelésre kényszerítjük a mellékvesét, és az is lehetséges, hogy emiatt már nem tud megfelelő mennyiséget termelni és ezzel az immunrendszert is gyengíti. 

A stresszhatást okozhatja fizikai inger, például egy sérülés, vagy megjelenhet akár érzelmi behatás miatt is. Eddigi tapasztalataim során a legtöbb esetben az érzelmileg megoldatlan problémák okozták a nehézséget az élet bármely területén; legyen szó önbizalomhiányról, megfelelésről, érzelmek elfojtásáról, ki nem mondott belső frusztrációról amelyek kihatnak a munkahelyre, párkapcsolatra vagy gátolják az életben való előrehaladást. Továbbá lehetséges, hogy sok esetben nem is tudatosul maga a stressz az egyénben, ennek ellenére mégis jelen van.

Az emberek vajon tudatában vannak annak, hogy mit miért csinálnak a hétköznapokban? 

Csak múlnak a napok, mivel a fogyasztói társadalom rabságába kerültünk. Gyakran halljuk “jól vagyok”, holott az arckifejezés nem ezt tükrözi. Ezért inkább már meg sem kérdezzük, mi a baj, mi a gond. Nem mondjuk el senkinek, mert szégyelljük a problémáinkat. Pedig úgy vélem, minél jobban elfojtjuk az érzéseinket, annál nehezebb megszabadulni tőlük. Az érzéseink kifejezése a depresszió egyik ellenszere.  

A hivatásommá vált és azért is dolgozom, hogy az emberek megtanulják megelőzni a krónikus stresszt, és lehetőségük legyen egyéni döntéseikkel megfelelően kezelni a stressz által előidézett állapotot. 

Célok kialakításánál és megvalósításánál akadályok léphetnek fel, ezeket át kell ugranunk az eredmény érdekében. Az eredményesség erősíti az énképet és erőt ad a stressz által gyakorolt nyomások ellensúlyozására. Feloldja a negatív stressz által okozott gátakat, ezáltal megfelelő döntéseket tudunk hozni, hogy jól éljük meg a jövőt. 

Ennek a blognak a megírásában a megélt tapasztalataim, valamint Dr. Máté Gábor – A  test lázadása és Selye János – Stressz diastressz nélkül könyvek ösztönöztek.